Mi van a mézben?

Nehéz munka vagy sportolás alkalmával az izmok glükóztartaléka kimerül. Ilyenkor a méz jó szolgálatot tesz, mert cukortartalma gyorsan felszívódik, és hamar eljut az izmokba. A méz a gyors energiaszolgáltatás miatt a szívmûködést is kedvezően befolyásolja. Feltételezik, hogy a mézben található acetilkolin segíti az erek tágulását és a szövetek táplálását.

18 féle aminosav

A méz természetes alapanyaga nem tartalmaz fehérjét, fehérjetartalma a virágporból és a méhek garatmirigyének váladékából származik. A mézből kis mennyiségben 18 féle aminosavat mutattak ki. A zsályamézben fenilalanin található, a prolin pedig általában a mézek aromáját befolyásolja. A méz további összetevői enzimek, vitaminok, szerves szag- és ízanyagok. Az enzimek közül fontos a szacharózt glükózzá és fruktózzá alakító invertáz és a keményítőt bontó diasztáz. Az enzimek szintén a méhek garatmirigyéből kerülnek a mézbe, és mûködésük hő hatására megszûnik.

Ásványi anyagok és baktériumölő hatás

Figyelmet érdemel a glükóz-oxidáz enzim, amelynek hatására glukonsav és hidrogén-peroxid keletkezik. Feltételezik, hogy az utóbbi vegyületnek a méz baktériumölő hatásában lehet szerepe. Érés közben a mézben feldúsulnak a szerves savak. Közülük a foszfor-, citrom- és az almasav növényi eredetû, míg a glukonsav enzimhatásra keletkezik. Az ásványi anyagok közül a méz jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, ezen kívül foszfor, nátrium, kalcium és magnézium, a mikroelemek közül vas, mangán és réz található benne. A méz kevés B- és C-vitamint is tartalmaz.

Minden tápanyagot tartalmaz?

A méz jó tulajdonságait rendeltetésével magyarázzák: mivel a fejlődő méhek egyetlen tápláléka, minden olyan anyag megtalálható benne, ami ehhez szükséges. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy pontos összetételét a nektártartalmú növény faján kívül egyéb tényezők – például időjárás és a talajviszonyok – és befolyásolják.

Aggódsz a cukortartalom miatt?

A mézből édes íze és állaga miatt egyszerre csak kevés fogyasztható, így nehéz tőle meghízni. Ugyanakkor az egyszerû cukrokban gazdag élelmiszerek fogyasztása káros a vércukorszint alakulására. A glükóz – a szénhidrát-anyagcsere központi vegyülete – bőven megtalálható a gyümölcsökben, mézben, édes kukoricában és a gyökérzöldségek többségében. A fruktóz a méz, a gyümölcsök és a juharszirup fő összetevője, és másfélszer édesebb a szacharóznál. A fruktóz és a glükóz kémiai összetétele azonos, de szerkezetük eltérő. A fruktóznak – hogy a szervezet hasznosítani tudja – előbb májban glükózzá kell alakulnia.

A fruktóz fogyasztása után a vércukorszint nem emelkedik olyan gyorsan, mint más cukrok esetén. A szacharóz fogyasztás viszont azonnal emeli a vércukorszintet, ezért a rendszeres gyümölcsfogyasztás a magas fruktóz tartalom miatt segíti az édességek utáni vágy leküzdését