Ősi gyógyító elixír vagy élelmiszer…?

Az aranyló méz ásványi anyagokat és baktériumölő vegyületet is tartalmaz. Ismerd meg jobban!
Az elmúlt évtizedekben a táplálkozási szakemberek mind gyakrabban javasolják a cukorfogyasztás háttérbe szorítását. Helyette édesítésre sokan a mézet ajánlják.

Ha már benned is megfogalmazódott a kérdés, hogy mitől olyan egészséges a méz, pontosan mi is van benne, most kiderül.

Méz kontra cukor

A cukor édes, olcsó és könnyen szállítható, ám csak egyetlen, majdnem vegytiszta tápanyagból, a szacharózból – répa- vagy nádcukorból – áll. A szacharóz egy glükózmolekulából – szőlőcukorból – és egy fruktózmolekulából – gyümölcscukorból – épül fel, és a szervezet csak összetevőire bontva tudja felhasználni. A méz is ezt a két cukormolekulát tartalmazza, keverék formájában.

Te mennyi cukrot fogyasztasz?

A mézben 65-80% cukor, viszonylag kevés – 15-22% – víz és 0,5%, néha valamivel több fehérje található. A nektár szacharóztartalmából kezdetben a mézben 6-10% van, amelyből az érés után körülbelül 4% marad, a többit az invertáz enzim glükózzá és fruktózzá hasítja. Némelyik méz maltózt tartalmaz, a hársmézben pedig nagyobb mennyiségben a melozitóz fordul elő.

Ez szól a méz mellett

Ha a méz és a kristálycukor között nincs lényeges különbség, melyiket fogyaszd inkább? A kristálycukor gyártása során a cukorrépából vagy cukornádból csaknem vegytiszta terméket állítanak elő, a méz ellenben a cukrok mellett olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek kismértékben hozzájárulnak ásványianyag- és vitaminszükségleted kielégítéséhez. A méz tömegének negyedrésze víz, és kisebb az energiatartalma – 288 kcal/10 dkg -, mint a cukornak – 394 kcal/10 dkg. Ezek az érvek mind a méz mellett szólnak.

Mi van a mézben?

Nehéz munka vagy sportolás alkalmával az izmok glükóztartaléka kimerül. Ilyenkor a méz jó szolgálatot tesz, mert cukortartalma gyorsan felszívódik, és hamar eljut az izmokba. A méz a gyors energiaszolgáltatás miatt a szívmûködést is kedvezően befolyásolja. Feltételezik, hogy a mézben található acetilkolin segíti az erek tágulását és a szövetek táplálását.

18 féle aminosav

A méz természetes alapanyaga nem tartalmaz fehérjét, fehérjetartalma a virágporból és a méhek garatmirigyének váladékából származik. A mézből kis mennyiségben 18 féle aminosavat mutattak ki. A zsályamézben fenilalanin található, a prolin pedig általában a mézek aromáját befolyásolja. A méz további összetevői enzimek, vitaminok, szerves szag- és ízanyagok. Az enzimek közül fontos a szacharózt glükózzá és fruktózzá alakító invertáz és a keményítőt bontó diasztáz. Az enzimek szintén a méhek garatmirigyéből kerülnek a mézbe, és mûködésük hő hatására megszûnik.

Ásványi anyagok és baktériumölő hatás

Figyelmet érdemel a glükóz-oxidáz enzim, amelynek hatására glukonsav és hidrogén-peroxid keletkezik. Feltételezik, hogy az utóbbi vegyületnek a méz baktériumölő hatásában lehet szerepe. Érés közben a mézben feldúsulnak a szerves savak. Közülük a foszfor-, citrom- és az almasav növényi eredetû, míg a glukonsav enzimhatásra keletkezik. Az ásványi anyagok közül a méz jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, ezen kívül foszfor, nátrium, kalcium és magnézium, a mikroelemek közül vas, mangán és réz található benne. A méz kevés B- és C-vitamint is tartalmaz.

Minden tápanyagot tartalmaz?

A méz jó tulajdonságait rendeltetésével magyarázzák: mivel a fejlődő méhek egyetlen tápláléka, minden olyan anyag megtalálható benne, ami ehhez szükséges. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy pontos összetételét a nektártartalmú növény faján kívül egyéb tényezők – például időjárás és a talajviszonyok – és befolyásolják.

Aggódsz a cukortartalom miatt?

A mézből édes íze és állaga miatt egyszerre csak kevés fogyasztható, így nehéz tőle meghízni. Ugyanakkor az egyszerû cukrokban gazdag élelmiszerek fogyasztása káros a vércukorszint alakulására. A glükóz – a szénhidrát-anyagcsere központi vegyülete – bőven megtalálható a gyümölcsökben, mézben, édes kukoricában és a gyökérzöldségek többségében. A fruktóz a méz, a gyümölcsök és a juharszirup fő összetevője, és másfélszer édesebb a szacharóznál. A fruktóz és a glükóz kémiai összetétele azonos, de szerkezetük eltérő. A fruktóznak – hogy a szervezet hasznosítani tudja – előbb májban glükózzá kell alakulnia.

A fruktóz fogyasztása után a vércukorszint nem emelkedik olyan gyorsan, mint más cukrok esetén. A szacharóz fogyasztás viszont azonnal emeli a vércukorszintet, ezért a rendszeres gyümölcsfogyasztás a magas fruktóz tartalom miatt segíti az édességek utáni vágy leküzdését.